Ajándék régről

Mikor kedvenc zeném szólal,
Szívemből száll fel a sóhaj
Szerelmünkben teljesült
Minden emberi óhaj.

Mikor közös képünket nézem,
Kezed a mellkasomon érzem.
Gondtalanul fekszünk csak:
Ez volt, mit kértem.

Nem csak a hónapok teltek
Egész korszakok jöttek-mentek
S mindig a szívemben szólt
„De jó, hogy szerethetlek!”

Azt akarom, mindig így legyen,
Irányíts, mindent jól tegyek,
Ne két hétig, inkább örökre
Én a te embered leszek.

Veled a legboldogabb lehetek,
Te vagy szívem nagy szelete.
Vagy talán az egész a tiéd:
Hiszen őszintén szeretlek.

Nyuszikámnak karácsonyra
2009.12.25