Pisitéma

Most egy nagyon fontos kérdéskört szeretnék feszegetni. Prűdek és viccet nem értők ne olvassák. Köszi!

Miért számít "csúnya" szónak a HÚGY?

Pontosabban nem olyan csúnya szó ez, nem sípolnák ki pl. (mondjuk a Showder Klubban már bazmegolni is lehet..), de azért nem igazán mondogatják ezt a szót komoly emberek a nyilvánosság előtt.

Máris mondom, miért ilyen érdekes ez a téma.

Az anatómiát kevéssé ismerő emberek is ismerik a következő szavakat: húgyvezeték, húgyhólyag, stb. De például kórházakban, kivizsgáláskor a nővér nem azt mondja, hogy "húgyozzon ebbe bele", hanem hogy "vizeljen". Pedig ezek szerint a "húgyozásban" nincsen semmi illetlenség. 

Ha már itt tartunk, mi a helyes? Húgyozni, vagy hugyozni? És miért mondják rövid u-val, mikor a húgy hosszú ú? És akkor még a "huggyozásról" nem is beszéltem...

A mai, beszélt magyar érdekességei közül ez csak egy.

Hatos

Legyen bármilyen rossz a parkett,

Akár hálótlan a gyűrű,

Kedvencem a kosárlabda lett.

Verjenek el negyven ponttal,

Legyünk épp csak öten,

Játékkedvem el nem rontja.

Ne én kapjam meg a hatost,

Szakadt mezben játsszak,

Csak kicsit hadd kosarazzak most.

Buszozzunk bármilyen messze,

Fárasszon ki az út,

S én sehogy sem vesztek.

Ha csak az ellen támad,

Köztünk mégis minden rendben,

Hiszen a legjobbak a csapattársak.

Felülnézet

Már gyerekfejjel is hittem...

Csak még nem tudtam, mit is.

Most érzem, ez a tisztem,

A helyes irányt mutatni.

Látom, hallom, érzem...

Beleng a hit s a tudat.

Úgy kaptam, ahogy kértem,

Bár a földön maradtam.

Itthon. Dolgom van még,

Ismerje meg mindenki a csodát.

Tudja csak meg a nép,

Ő nem főnök, hanem barát.

Velünk van, bennünk;

És nem felismerhetetlen.

Érte kell is, hogy tegyünk,

Sok kis lépés csodát tesz.

Ha csak végiggondolod,

Eddig ki fogta a kezedet...?!

Tudd, ő könnyíti dolgod,

S ismer téged mindenedben.

Fogócska

Bár nem nagy dolog,

Az ajándék én vagyok.

Neked adom én magam,

Legyünk együtt boldogan.

Én fiú vagyok, te meg lány,

Te tudod, én mit akarok,

S én tudom te mit vársz,

Te megkapod, én szaladok...

Bár ez nem túl egyszerű,

A nőkkel csak így megy.

A pirula sokszor keserű,

És semmi sincs ingyen.

Keserű e játék,

Melybe mégis újra szállnék.

Életfogytig fogócska,

Férfiaknak mégis csoda.

Na ne mondd...

Szerinted

nekem nem fáj a hátam?

Szerinted

nem vágnálak pofon?

Szerintem

nem ember vagy, állat,

Szerintem

az élet nem körülötted forog.

Szürke vagyok

Szürke vagyok,
Mint a rohanó, büdös hétköznapok.
Mint unalmas iskolai tankönyvlapok.
Mint templom nélküli tíz falu.
Mint a cigaretta végéről leeső hamu.

Csúnya vagyok,
Mint ódon komód, mit por lep el.
Mint korcsoknak fenntartott dogkenel.
Mint egy alkoholista hányása.
Mint egyforma nőknek a válltáska.

Sótlan vagyok,
Mint egy unalmas, rossz mondóka.
Mint a szép álmok tűzoltója.
Mint egy utolsó kísérleti patkány.
Mint megcsúszó kerék útpadkán.

Üres vagyok,
Mint hétköznapok szerelem nélkül.
Mint hamis sámán: megjátszva révül.
Mint levegőbe lőtt, üres, nagy szavak.
Mint kidöglött fű az áradás alatt.

Szomorú vagyok,
Mint a szakadó esőbe kibámulás.
Mint a legjobb baráttól az árulás.
Mint aki valakit nagyon megbántott.
Mint aki az egészre vállat rántott.

De jó lehetek,
Talán esélyem még több lehet.
Talán a szerelem még rámnevet.
Talán még ébredek saját napra.
Talán ki bocsánatot kér: megkapja.

Útálat

Ha kinyitom szemem

meg a fülemet,

Csupa útálatot látok-

hallok. pfuj: mint az átok.

Ha egy másodpercig 

bírom, azt ennyi -

Még az is sok, de áh...

nekem nem ez az ideál.

Ordítani tudnék tőle,

az ideg öl meg,

Mert lenyelem a szót,

más folytatja a showt.

Ki nem állom ugatásod,

a nyugalom csak álom.

Mert pofázol kegyetlen;

tőrdöfés egyetlen

Volna elég, csak hallgass

áhh... te marha!

Kit érdekel a bajod?

a másikat hagyod!

Elegem van belőletek,

ne felőletek

hallanék mindig, oh:

Álomkék indigó.

Tenyerembe mászol bele

utálom a neved.

Még kimondani is, fú...

osztály, tisztulj!

Ehj... hogy hallgatnál,

te kazalban szalmaszál.

De mért a leghangosabb

ez, pedig rohad...

Pumpám százon, elég!

Hallgass, cseléd!

Elegem van belőled!

Tűnj el előlem!

Ne halljalak többször...

te... ökör.

Kotródj szépen innen:

s megoldódik minden.

Elmélkedés

Aki ateista, az tagadja az Istent és azt mondja, hogy nem létezik, így nem is hisz benne.
De tagadni csak azt lehet, ami van, ergo ezzel elismeri a létét. Ami nincs, azt nem lehet elutasítani. Vagyis: azt tudod csak ellökni magadtól, ami van.

Az ateista ember is hisz Istenben.

Szerelmes vers

Végtelen, képtelen, féktelen képregény
Kezembe kezedet, a pillanat, te meg én
Nézem a képet, ez az élet, mi csodás
Magadat egy nap alatt szívembe belopnád
Megteszed, mert szeretsz, s viszont szeretlek
Csillagom, a pillanat a legszebb veled lesz
Csak csókolj, csak rajtam csattanjon csókod
Terhes a lelkem, fekete felleg - megoldod
Nincs gond, hip-hop, így most nevetek
Mosolygó szíved látom mélyen szemedben
Nincs jobb, mint ez, tisztelsz, majd viccelsz
Egyre és egyre szebb minden csak így lesz
Én tudom, nem futok, nem titok: akarlak
Kívánlak, nem hiába kitárva szaladnak
Szavaim; szirupos szerelme szárad rád
Mindenki irigyli, egy kicsit szájat tát
Mert tiszta, nem minden sima, van hiba
De szívem az szeret és segít az ima
Ha baj van, mint a feneketlen katlan mély
Haragban maradva soha nem lennék
Örökre, végtelen körökre ragaszkodom
Örömmel, tíz körömmel beléd kapaszkodom.

40

kapcsolj ki, ha van pár perced rám
forróbb a szöveg, mint egy melegbár
nyugalom. ami most van az a bizalom
elmondom aztán ihatod az italod
sor végén a rím kiparkol bitangul
ne hidd azt, hogy kint vagyunk
a duma-alagútban neked nincs kiút
ne játszd a megszeppent kisfiút
az időből is kifutsz, ha kóstolgatsz
szép arcú lány, a f**omból sz**hatsz
mit oltogatsz, mint valami kertész
lehet, azt mondod rám, hogy ez kész
de nekem a váll a legszebb testrész
egy eladott testrés a stexért
a bolond döntés, lyukba az öntés
ami ötezernél is több pénz
ami te vagy az egy rossz döntés
ha kínálod sem iszom sört. és?
ön dönt, iszik vagy vezet, na reset
kezdjük előlről, csak b***od a rezet
mit teszed az eszed tudod a helyed
a kezem, a fejed, érzem az meleg
te gyagya. haverok buli fanta
nincsen mögöttem itt a banda
de neked is csak a handa-banda
adja az érzést, na ugorj a f***ra
te bamba. szép finom mellbimbó
rajta pihenő tekintet, hm, így jó
hízó van eladó itt sok dagadt nő
olyan biztos ez mint egy alapkő
míves kelemen, aki mindent befalt
ne is tagadd, a vágyad egy fregatt
asszed nincs, ha meglátod behalsz
de sznassz. ha önző vagy, ne passz
csak cselezz és szakítsd a hálót
neked találták ki johnny bravót
éjt nappallá téve nézd a csávót
akkor is ha a csipszet zabálod
na vegyed a kabátod, hasta la vista
eredj nyomába nagy szavaimnak

Csak pár gondolat...

...az új tanév elejére. Nagy örömömre már az utolsó előtti évet kezdhettem meg a gimnáziumban. Már három nap is eltelt, ez és az ezzel járó állandó agyfasz kihozott belőlem egy pár gondolatot, amit érdemesnek éreztem arra, hogy itt leírjam. Előre szólok, hogy ez egy morgós, pesszimista töltetű iromány, egy egyébként (majdhogynem hurrá)optimista embertől. De mit van mit tenni, ha az iskola ezt hozza ki belőlem. Tehát kezdődik a sopánkodás.

• Régóta tudjuk, hogy az ismétlés a tudás anyja. A "vizsgaismétlés pedig a tudás kurva anyja" tételről pedig az idei pótvizsgán a három bukóból csak egy szerezhetett tanúbizonyságot. Nem azért, mert egy nem ment át, hanem egyáltalán csak egy ment el! Érdekes (mondhatni: idekös) helyzet, úgy látszik ebben az osztályban maradni nem presztízs. Jó, hogy őszinte legyek, annyira tényleg nem az, de (most minden szerénytelenség nélkül) nekik igazán az lehetett volna. Tehát: 28 - 2 = 26. Ja, ugyanis jönni meg nem jött senki.
• Erről nagyon sokat nem tudok elmondani: aki eddig rendes volt, az most is az maradt, aki meg tavaly szemétkedett meg egyáltalán úgy viselkedett mint egy senkiházi, az tulajdonképpen olyan is maradt. "Aki hülye, az is marad" - nem szeretem a Republikot, de most ebben igaza van Cipő bácsinak. A lényeg az, hogy a patkányokra továbbra sem lehet számítani.

• Akinek nincs itt a füzete..., akinek nincs itt a könyve..., aki még nem adta le a vonalas ívet..., aki még nem fizette be... stb. kezdetű tanári frázisoktól már egyszerűen feláll a szőr a hátamon. A kedvencem: "aki elkésik, az felel". Én elhiszem, hogy egy tanári diplomát eléggé nagy wasistdas megszerezni, meg azt is aláírom, hogy van, hogy eléggé girnyóként tudunk viselkedni, de a hatalom fitogtatásának ez egy igencsak gyermeteg módszere. Ha ne adj' (de adj'!!) Isten egy tanárnénibácsi is erre az oldalra téved, és el is olvassa ezt, akkor vegye úgy, minthogyha ezt mondanám mellé: "ja, ez magának szól!" Sajnálom, biztosan nagyképűen hangzik ez így, de akkor is, ez van, ez nagyon fárasztó. Még a végére két klasszikust le kell, hogy írjak: "jól van, gyerekek, nem muszáj nekem érettségi felkészítőt tartani... meg ne is gyertek oda, hogy jajj, tanárnő, a tételeket tessék már ideadni... hát nem!" és "jó, légyszíves menjél ki".

Nem tudom, most hirtelen ezek jutnak eszembe.
A verseim tetszenek? Írjon már valaki valami véleményt, nagyon megköszönném.

Hullócsillag

Hullócsillag
(Csend)

Ágyamba csavarodva
Testem mozdulatlan,
Álomba merülvén
Éji képet rejt a paplan.

Sötét a rét, a liget,
Mégis fény villan.
A tiszta fekete égen
Egy csillag elillan.

Majd megint, s újra.
Égi csillagszóróként
Világítja meg az ott ülő
Szomorú arcú lényt.

Közelebb lépek, s látom:
Ódon fa tövében a lány...
Hisz lány ő, még nem nő.
Csillogó szemű magány.

Várakozhat talán,
Egyedül az éjszakában.
Hullócsillagot kémlel-
Tudom melyik a sajátja.

A vágy, a kérés eljut,
Föl a mennyországba,
A lány is megkapja, sőt,
Az ajándék Őt várja.

*

Felébredek.
Kócos a haj, mint a gondolat.
Feléledek.
Visszatér belém a tudat.
Emlékszem.
Reménnyel tele a lelkem.
Ezt kértem:
Álmodjak szépet, csendben.

Szülinapi ajándék

Ma van a szülinapom, és egy szép ajándékot szeretnék megosztani veletek. Sanyikától kaptam egy verset. Megérdemli, hogy ezen a blogon kitegyem, mint az első olyan verset, amit nem én írtam.
Kell egy kis útmutató, hogy mindenki megértse a költeményt:
1. Diétázunk.
2. Egy parfümöt és egy diétás csokit kaptam (a torta mellett persze muhahaaa).

Íme a vers:

Ma egy emberért ébredt a nap csak,
Hogy örömet szerezzen a barátomnak.
Ahogy a nap körbe ragyogja őt,
Én rábocsátok addig egy illatfelhőt.
Mivel mostanság édeset nem ehet,
Gondoskodom róla, hogy kapjon cukormenteset.
Így hát az égiekkel együtt, hangosan kiáltok,
Boldog 17. szülinapot kívánok!

Nagyon sok szeretettel Zolikának születésnapjára:
Sanyika :)

Szimbolista versek

A Magyar Szimbolista Vers
(Örök igazság)

Oh, sekély tengerek!
A fene ett volna meg bennetek...

***

Székely Szimbolista Vers
(Szomorú igazság)

Jöttem, s mentem,
s közben mindent elfelejtettem.

Lusta

Lomha minden mozdulat,
A lég is csak lassan jár át,
Már feküdnöm is kényelmetlen,
Csak a tévé jártatja száját.

Szuszogok. S halkan talán
Megint a vész talál meg,
Megkörnyékez, alattomos,
Egyre csak közelgő halálfej.

Magába kerít, vezérel engem.
Belülről dirigál a rosszullét.
Megfészkel bennem a gondolat:
Elkezdődött a hosszú vég.

Elaludni, így?! Nem lehet!
Csak ömlik belőlem a víz...
A szúnyogok is sokan vannak,
Vérem szopja egyszerre tíz.

Tedd túl magad, öregember!
Szégyelld össze magadat!
Nem lehetsz ilyen nyámnyila,
Csak elpocséklod szavadat.

Új magyar hip-hop videóklipek

Az utóbbi pár hónapban szinte minden számottevő hip-hop banda, kiadó a klipek forgatásába kezdett. Fogalmam sincs, mennyibe kerül egy ilyesmi, de biztosan nem két forintba, pedig egy kivétellel mind csak youtube-on pörög. De ott nem is akárhogy! Hatalmas a nézettsége ezeknek a videóknak, ami azért elgondolkodtató, mennyi embert is mozgat meg a magyar hipháp. Csemegézzünk hát ezek közül, megpróbálok szubjektív maradni, mert van olyan, ahol a zene szar, a klip pedig magas színvonalú, és van, ahol pont fordítva. Tehát:

Akkezdet Phiai - Hisz Sztori (Kiskece)
Nos, itt egy nagyon nagy szöveget kísér végig egy nagyon nagy zene, hozzá egy szerintem nagyon unalmas, semmitmondó képanyaggal. A bölcsész-megfejtős repperek, meg Akkezdet-mániákusok szerint ez is zseniális, de szerintem nem az. Ettől függetlenül a maga nemében színvonalas.

Tirpa - Mit Ér a Pénz?! (kzr. DopeMan, AZA)
Nagyon jól eltalált zenei alap, a klip ötletét értem, de a kivitelezése nem lett valami szemet gyönyörködtető. Tírpáért kicsit kár, mert bár ez sem rossz, de már nem az a scarcity-s érzés van benne szerintem. Dope -mint mindig- itt is kicsit vicces, AZA verzéje meg kicsit nem passzol. De a HAV 2010 ígyis-úgyis nagy robbanás lesz, "mint amikor a repcsi belement a toronyba". Ők mondták, én elhiszem.

Fhészek-Odupla - Könnyű Pénz (kzr. Turha)
Erről mondjuk nem sok mindent tudok elmondani, ilyen is van. Odupla keményen összeveszett a Killakikitt-tel, Akkezdet Phiaival, meg ki tudja még kivel, keményen odaszól mindenkinek, állítólag rílség az is, amiket a klipben reppel (ni próbál), meg hogy ő egy ilyen kemény figura. Hát lehet, de ez attól még eléggé foscsi.

Fluor - Partyarc (kzr. SP)
Ez most kicsit más, kicsit új, szerintem üdítően hat. House hiphop, vagy valami ilyesmi ez. A Viva is pörgeti, tube-on meg pár héten belül megüti az egymilliót, az azért nem semmi. Rengeteg szidalmazás érkezett, hogy ez a Fluor már nem az a Fluor, meg hogy milyen ratyi, meg hasonlók. Fiúk-lányok, ti mindig csak csoki-vanília fagyit esztek? A többi is finom ám...

Barbárfivérek - Utcadiploma (kzr. Tirpa, Saiid)
Erről már meséltem, egy igazán frankó trekk, mondanivalóval, még ha az néhol kicsit butítóan is hat. A klip maga meg olyan, mint amilyet előtte elképzeltem neki körülbelül. (Ez jót jelent.) A csaj is jól néz ám ki benne...

Funktasztikus - Fanyarország (kzr. Sub Bass Monster)
Tróger klip, bár érdekessége ennek az egész történetnek, hogy Funk annyira képszerűen fogalmazza meg mondanivalóját, hogy az egész történet videó nélkül is már-már vizuális élményt is biztosított. Ettől függetlenül nívós munka.

Norba - Stílusjegyek
A Kriminal Beats is képviselteti magát a listán, de még hogy! Szerintem az egyik legjobb a felsorolásban. Norba egymaga is szórakoztat 3 és fél percen keresztül, más meg közreműködőkkel tölti ki a járatidőt. Figyeld, hol rontod el - sakktáblás kép: poén, na meg milyen igaz! Feltűnik Nospa, Bankos, Caramel és DJ Kool Kasko is a klipben. Igazán életszerű az egész.

Punnany Massif - Hétvégre
Szerintem nagyobb bulizós szám, mint a Partyarc. Szokatlan, könnyed hangvétel a Punnanytól, nagyon laza, élvezkedős zene. A ShenKick nagyot üt, RendbenMan alapja, mint mindig, most is tökéletesen festi a hangulatot. Ez a hegedű - scratch kombó már védjegynek számít náluk, haveri beszámolás alapján élőben (Orfűn) is tökéletes. Na bulizzatok!

100, hogy kihagytam nem egy videót, de nem izgat annyira. Továbbra is azt akarom hangsúlyozni, hogy az nem semmi, hogy ennyi klip születik, ráadásul underground szinten. A letöltött lemezek világában.

Rosszabb

ez nem járja, nekem ez nem pálya
tőlem mindig mindenki csak azt várja
hogy jövök, és rendben lesz minden
ez minden, de nem tehetek semmit sem
csak egy kis pötty, egy cseppnyi könny
vagyok, a pofámon nem azért van közöny
mert köpök rá, hogy mi van veled
hanem azért, mert elhagytad az eszed
és engem okolsz minden hülyeségért
ez itt a baj, engem senki nem ért
nem lehetek mindig ott, ha baj van
tudod, sokszor segítek a szarban
de állj, én nem vagyok egy angyal
hogy messzire elmenj, azt sohasem hagytam
szeretnék neked mindig eleget tenni
de nehéz, bár a feladat tetszik

minél rosszabb, néha annál jobb
de rosszabb lenne, ha hagynád ott
járd ki az utat és ismerd fel
ha nem megy, imádkozz istenhez

kiismerni téged a legnehezebb feladat
nem én vagyok a hibás, hanem te magad
ne kérd, hogy mindig melletted legyek
én mindig tudom, hogy mit kell tennem
a végsőkig kitartok, így leszek hiteles
ezt a nagy súlyt a hátamon cipelem
kibírom, én nem mással vitetem
te is tudod jól, hogy kellesz nekem
igaz, hogy volt sok vészes helyzet
engem a sok balhé már megedzett
harcolni és szeretni egyszerre nehéz
nekem te vagy az, ki minden pénzt megérsz
szeretem ha kettőnkről mesélsz
nem akarom, hogy szétmenjen az egész
nem kell, hogy a homokóra álljon
csak az, hogy amit akarok, valóra váljon!

minél rosszabb, néha annál jobb
de rosszabb lenne, ha hagynád ott
járd ki az utat és ismerd fel
ha nem megy, imádkozz istenhez

nem számít, ki mit mond, és mit nem
mit mondasz komolyan, és mit szánsz viccnek
kusza gondolatok, mikor bennem az ideg
nem igaz már, hogy nincs semmi sínen!
nem kell a duma meg a hapacs szöveg
elkap az indulat, elég egy löket
és kirobban belőlem minden, ami bánt
nem minden az én hibám!

minél rosszabb, néha annál jobb
de rosszabb lenne, ha hagynád ott
járd ki az utat és ismerd fel
ha nem megy, imádkozz istenhez

én nem sírok, sírjon inkább a gitár
kibírom a próbát, akármi bánt
ne mondd nekem, hogy higgadjak le
csak az a kérdés, hogy itt maradsz-e
minden rosszat valami jó követ
okozok én még neked örömet
az idillt nehéz megtartani
de én csakis erre fogok hajtani

A fa és én, vagy valaki más

Belevágnám a fejszém a fába,
Ha érezné, biztosan fájna.
Megkérdezném, válaszolna hátha.
Él a fa, mégsem gyötri nátha.

Hogy működhet ez így?
Mért nem ék rajta a verít?
Mért csak áll, s terít
Avarágyat, mibe verset írt

Az az akárki is, aki élt
S kérdezte a fától: kiért
Élek.. Enyém ez a vidék?
Ha megszólalok.. Engem ki ért?

Kell-e, hogy értsenek?
Hisz a fa is néma s épp ezek
A dolgok, mik rákérdeznek
A lényegre, ha ráérezek.

Monty Python - Önéletrajz

A könyv, amelyről ez a cikk szól, nem egy egyszerű önéletrajzi kiadvány. A Monty Python-csoport -amely máig az egyik leghíresebb humoristacsoport- összes tagjának (John Cleese, Graham Chapman, Eric Idle, Michael Palin, Terry Jones és Terry Gilliam) életének rendkívül olvasmányos, részletes története. A rendszerezésben emberfeletti munkát végző emberek sokaságából kiemelendő Bob McCabe, a híres filmkritikus, aki az egészet egy kötetté rendezte.

Az társulás, amely 1969-ben alakult, az Angliában nagy hagyományokkal bíró televíziós humorban alkotott egyedülállót. (Azóta sem utánozza őket igazán senki, hisz ebben a műfajban ők a legnagyobbak.) A műsoraikat végtelenül abszurd humor jellemezte, gyakoriak bennük a csattanó nélkül befejeződő jelenetek, melyek aztán hirtelen valami nagyon másba csaptak át. A Monty Python-csoport védjegyének számítotak még az animációs betétek, melyekért -a csoportban egyedüli amerikai- Terry Gilliam volt a felelős.

A könyv McCabe köszönetnyilvánításával kezdődik. Ez hét fejezettel folytatódik, innentől már csak a Pythonoké a szó, igaz, az azóta már elhunyt Chapman helyett testvére, annak felesége és az élettársa (egyébként ő férfi, ugyanis Graham meleg volt) mesélt. Először mindenki beszélt arról, hogyan találkozott a többi öt taggal. Kiderül, hogy a közös műsorok előtt is ismerték egymást, sőt, néhányan már az egyetemen is barátok és játszótársak voltak. Már itt is érezhető, hogy nem pl. egy Sting-önéletrajzot olvas az ember, ugyanis önajnározás nélkül, néhol egy-két trágár szót is elejtve nyilatkozna, kellemes, fesztelen hangnemben. Ebben egyébként Eric Idle jár az élen. Ezután következik a "II. fejezet, amelyben megszületünk", melyben születésüktől a középiskolás évek végéig tartó szakaszról adnak részletes beszámolót a Pythonok. Itt volt minden, különböző sorsok, életvitelek, melyeken keresztül a II. világháború utáni Angliába is betekintést nyerhetünk. Azért már itt is van sok hasonlóság: fiúiskola, kollégium, becsületes nevelés. A középiskola után mindegyikük egyetemre ment: erről szól a harmadik fejezet. Mindannyian értelmiségi emberek lettek, erre a Cambridge és az Oxford volt a garancia. Az angolok már ekkor, a színjátszó egyesületek keretein belül is a szárnyaikat próbálgatták. Saját bevallásuk szerint már ekkor is ígéretes tehetségeknek számítottak. Ma már az egész világ tudja: nem hibáztak, mikor a színjátszást választották hivatásuknak. Eközben a tengerentúlon Gilliam már képregényeit gyártotta.

A siker első szakaszáról a következő részben olvashatunk, amely a negyvenötrészes, azóta legendássá vált: "Monty Python Repülő Cirkuszá"-ról szól. Felmerül az adásba kerülés nehézsége, a névválasztás dilemmája, Mr. Gumby, A papagáj-jelenet, a Nudge, nudge és több klasszikus születése. Elmesélik, hogyan lehet szűk költségvetéssel, a BBC hanyagsága mellett színvonalas, a mai napig poénos és agyament műsorokat készíteni. Fény derül a barátságokra és hűvös viszonyokra (mert azért haragról nem szabad beszélni) és az alkotói munka folyamatára. Számomra ez a legérdekesebb része a könyvnek. A Repülő Cirkusz elindítja a Pythonokat a sztárság felé, ezt a vonalat egész estés filmjeikben, a Gyalog Galoppban, a Brian életében és Az élet értelmében vitték aztán tovább. Terry Jones itt már rendezővé is avanzsált. Ismét sok érdekes kulisszatitokba nyerünk belepillantást.

A máig élő öt tag a következő fejezetben kifejti gondolatait a halál értelméről, visszaemlékeznek, milyen is volt, mikor Graham Chapman elment közülük. Elég hamar történt ez, hiszen csak a negyvenes éveit taposta. Az alkoholizmusa ásta meg a sírját, a pipázás döntötte őt bele: többszörös áttétes rák miatt távozott a földi életből.

A könyv végén a szokásos jegyzetek és névmutatók talákhatók, Chapman régi interjúinak függelékével. A kiadvány mindezzel 413 oldalt tesz ki, ebből pár oldalon szép színes és fekete-fehér képeket is láthatunk. Az illusztrációk maximálisan tükrözik a mondanivalót, mindegyik nagyon kifejező.

Számomra a Monty Python - Önéletrajz elolvasása nagyon kellemes szórakozásnak bizonyult. A csapat munkássága, és a hangnem, amelyben íródott ez a könyv, igen közel áll az én ízlésvilágomhoz. Tetszett. Öröm volt olvasni, hogy akik ma már nyugdíjas sztárok, még mindig Pythonok maradtak.

Ajándék régről

Mikor kedvenc zeném szólal,
Szívemből száll fel a sóhaj
Szerelmünkben teljesült
Minden emberi óhaj.

Mikor közös képünket nézem,
Kezed a mellkasomon érzem.
Gondtalanul fekszünk csak:
Ez volt, mit kértem.

Nem csak a hónapok teltek
Egész korszakok jöttek-mentek
S mindig a szívemben szólt
„De jó, hogy szerethetlek!”

Azt akarom, mindig így legyen,
Irányíts, mindent jól tegyek,
Ne két hétig, inkább örökre
Én a te embered leszek.

Veled a legboldogabb lehetek,
Te vagy szívem nagy szelete.
Vagy talán az egész a tiéd:
Hiszen őszintén szeretlek.

Nyuszikámnak karácsonyra
2009.12.25

Gondtalan

Szétesett az elme, benne sehol értelem,
Önmagamat önmagamról hiába kérdezem.
Nincs meg a kapocs, a láncszem, a hiányzó,
Talán én voltam az, ki ellenem hibázott.

Élek, létezem, gondolkozom: vagyok.
Csak a szikra, a láng az, mi nem ragyog.
Szerteágaz, egy dologra sem korlátoz,
Rossz ez, de mindig is "volt már jobb".

Koncentráció...
Ez az, mi nincs most meg nekem.
Nincs benne ráció,
Végül is mégsem üres a fejem..!

Jobb, ha nem keresem,
Így hamarabb megtalálom,
Inkább csak szeretek,
És rám találsz majd, Barátom.

Phat - A Skorpió Mérge

Phat nem az a típusú MC, aki a csillogást keresi a hip-hopban. Olyan hihetetlen nagy felhajtás nem is volt első nagylemeze, A Skorpió Mérge körül sem, amely április 29-én látott napvilágot. Engedtessék meg nekem egy rövid elő-összegzés: nagyon ütős, kerek egész korong lett.

Egy órányi színtiszta rap. Nem színtiszta Phat, mert eléggé sokan közreműködnek a lemezen. Ez szerintem amolyan Bloose Broavaz-os (jó) szokás. Kezdjük talán az alapokkal, a beatekkel. A gyártás leginkább a két barbárfivér nevéhez köthető, Tibbah-hoz és Deego-hoz. Egyszerű, sampler zenék, de van köztük nem egy kifejezetten hangulatos darab is. Ja igen, Saiid is készített egyet. A scratch-ekért DJ Kool Kasko volt a felelős. A mixelést Pixa végezte, profi munka. Reppel a lemezen SiskaFinuccsi kétszer, a Barbárfivérek (plusz Deego raggázik egy refrénben), DarkMark, Bankos, EssEmm és Saiid. Az esetek jelentős részében a vendégek emelik a színvonalat, sajna van 1-2 olyan sor, ami úgy kiüt a kontextusból, de összességében teljesen rendben van.

FLOW! Örömmel konstatáltam, hogy (az egyébként igen különleges) jól megszokott flow-tól Phat több számban is eltér, új irányba is próbálkozik, de hogyan! Az album címadó dala például hihetetlenül elsöprő áradatként zúdul a hallójáratokba. Lehet, hogy csak én vagyok ezzel így, de Phat szövegei elsőre nem nagyon ragadnak meg az agyamban, de kisebb foszlányok annál inkább. Nem tudnám mindegyik dalról egyből megmondani, hogy pontosan miről is szólnak, de annyi apró okosság van bennük, hogy elvigyorodik tőle az ember fia. Ügyes szófordulatok, némi önirónia, őszinteség. Szimpatikus. Nem lehet elmenni szó nélkül a refrének mellett sem: megérződik, hogy sokat foglalkozott vele, így a dalok sokkal fülbemászóbbak.
Az album 2000 magyar forintért beszerezhető.

Összességében pozitív élmények értek az album hallgatása során. Tetszik, hogy bár benne van a bloose-os íz, nincs benne semmilyen öncélú anyázás. Nem tudok mást mondani: nagyon őszinte.

Olyan hülye...

Eme vers elé illik egy kis történetet kanyarintanom:
Sárával veszekedtünk, vagy vitatkoztunk, már nem is emlékszem, de a tárgya az volt, hogy én milyen gyerekesen viselkedem. Lévén hogy ez pont bolondok napján volt, kissé abszurd volt számomra a helyzet. Ezzel a verssel sikerült kiengesztelnem Őt:

Olyan hülye vagy!
-Hallom sokszor szavad.
Komolytalannak látszom,
Pedig csak játszom.
Fiatalság, bolondság...
Ezt elhagynom botorság.
Akarlak még szeretni,
Ezerszer Nyuszinak nevezni!

Nethuszár

A monitorod mögül veréb nagy lehet a szád
De ha neked kéne szerepelned, nem lenne nagy pofád
Erre lettetek tanítva, ezt a legkönnyebb csinálni
Egyfolytában, mindent leszarva, csak fikázni
Aztán meg taktikázni, hogy ha a nickneved céronáldó-tizenegy
Azt hiszed hogy nem vágom, de Truba téged kinevet
Szar a flow? én nem is mondtam azt, hogy jó
De ha mondom: csináld utánam, máris a nyakadban a hó
Meg el kell mennem anyukámnak segíteni pillanat
Sok a kam szöveg, ember én már levágtam hogy csicska vagy
Nem érdekel az sem, ha egy osztálytársam utál
Én csak röhögök rajta három tiszteletkör után
Ez az amit nem vágsz le, hogy erre senki nem kért meg
Aztán csodálkozol, hogy mért szólítalak verébnek
Több esze van nálad már egy kaktuszos cserépnek
Ha véletlen meg behódolsz majd vársz valamit cserébe

Nem vagy más, csak egy nethuszár
Megcsíplek, mint a deres február
Nem veszed észre, hogy lejárt a lemez
Mért nem az alt-f4-en jár az eszed?

Megnézem az adatlapod, rögtön szerelmes is vagyok
Csak nem tudom ezt honnan vetted, nem vágom mit gagyogsz
És közben ragyogsz, mint ahogy József Atis megírta
Emlékezzünk rá, szegény a basztatást már nem bírta
Ha nem jelöllek vissza rögtön, akkor meg már utállak
Vagy csak nem ismerlek, vagy nem dőlök be a dumádnak
Senki nem kért meg arra, hogy kommenteket írjál
Meglátszik, hogy az írás előtt jó szar kendert szívtál
Ott kezdődnek a bajok, mikor azt mondod: téháiksz
Élőszóban folytatod a nethuszár sémát is
Ha nem teszel zárójelbe L betűt, nem is dúl a láv
Élőben meg semmi, de nem baj mert a neten túra vár
A csajok küldik körbe a képeket a csávó farkáról
Aki a legjobban röhög, öt éve nem hallott az anyjáról
Ha valaki beugat, leírja neked hogy rohadjál meg
Csak azt mondja a szemedbe majd, hogy légyszi ne rohanjál le

Nem vagy más, csak egy nethuszár
Megcsíplek, mint a deres február
Nem veszed észre, hogy lejárt a lemez
Mért nem az alt-f4-en jár az eszed?

Csak az blogoljon, aki...

Lehet, hogy köcsög vagyok, de akkor is, most ki kell fejtenem a véleményemet ebben a témában. Oké, aláírom, hogy az én "helyzetjelentéseim" sem valami izgalmasak, sőt, ahogy az előbb mondtam a srácoknak: "kb. csak az olvassa el, aki amúgy is tudja, hogy mi van velem". És szerintem ez így rendben is van. Mert egy idegen olvasót mi a fenéért érdekelné, hogy "reggel korábban keltem, mint szoktam, meg ez meg ez a tanár is úgy felidegelt, hogy ez a nap csak rossz lehetett bla-bla-bla"? Szerintem semmiért se. Ennek ellenére, vagyis éppen ezért nem is sok ilyent írok, inkább csak átvezető szerepet töltenek be szellemi termékeim között. Eddig szerintem egyik se haladta meg azt a terjedelmet, mint ahol már most járok. Mindegy is ez.

Mert ez csak a kisebbik gond. Ha már megosztjuk a gondolatainkat a nagyvilággal (ami egy személyes blog esetén a büdös életben nem lesz több 50-100 olvasónál), akkor azt legalább tegyük olyan módon, hogy még ha elejtünk ronda szavakat, ahogy én is, legalább helyesen írjunk már! Hát sírok, miközben olvasom, hogy ez a kurva Zsolnai-módszer mennyire képtelen volt megtanítani a gyerekeket helyesen írni! Nyelvtan órán arról tanulunk, hogy milyen retorikai eszközök vannak, meg milyen típusú érveket tudunk megkülönböztetni? Nem is lenne ezzel sem az égvilágon semmi baj, ha a gyerekek tudnának helyesen írni! Az ész megáll a "muszály", "hadjuk" meg hasonló égbekiáltó helyesírási hibáktól..! Könyörgöm, a webes szövegszerkesztő aláhúzza pirossal, miért nem vesszük észre már legalább azt?!

Amivel végképp padlóra küldenek, az a mondatok megszerkesztettsége (pontosabban meg nem szerkesztettsége) és a hajmeresztő szószerkezetek, szókicsavarások. Ilyeneket kell olvassak egy blogban, egy internetes naplóban, hogy "imádás van", meg hogy "ien, mien", meg hogy "go haza"? Van ezekre magyar kifejezés is! Sőt, mondjak valamit? Nem egy kifejezés van, de nem is kettő... Magyarul hihetetlenül szépen lehet fogalmazni (és most nem magamra gondolok, nehogy azt higgye bárki is, hogy én azért szapulom a bunkó bloggereket, mert én az írást már-már irodalmi szintre fejlesztettem, nem! Én csak igyekszem ezen az úton haladni, építeni a nyelvet és a saját szellememet is...), miért kell tajbák módon, nyelvrombolóan fogalmazni?!

Tudnám még folytatni, de vonjuk le a konzekvenciát inkább.

Csak az blogoljon, aki:
a) Érdekeset, újszerűt tud felmutatni a nagyérdemű számára,
a/2) Aki szándékosan csak az ismerőseinek írja le unalmas életének szürke részleteit, arra ez természetesen nem vonatkozik. Az csak szimplán fölösleges;
b) A magyar helyesírás (egyébként több esetben bonyolult) szabályait figyelembe véve írja le gondolatait,
c) Lehetőleg ne hozzon létre magyartalan keverékszavakat, hiszen azok haszontalan és romboló hatásúak a magyar nyelvre nézve.

Ja, és én is ebben a szar oktatási rendszerben nevelkedtem. Miért tudok mégis helyesen írni?

Tessék, ez a véleményem, lehet kérdezni...

Összeolvasós

S osem éreztem így,
Á m most nagyon lángol;
R ád gondolok mindig,
A kármilyen távol.

2010.03.18., magyar óra

Szenderedj

Csak vesd most magad hanyatt
Tedd kényelembe magad
Ne törődj a letépett ruhákkal
Csak hallgasd halk szavam.

Ugye már nem fáradsz tovább?
Magával ragadt kis szobám
Tovafolyt már minden gondolatod
Egy elégetett végű fonál.

Merülj, merülj csak álomba
Nyugtod látványa számomra
Egy semmi mással fel nem érő
Élmény, mi nem vár zárszóra.

Kancsal

A szerep, mit rám szabott az élet
Olyan, mintha rám-leöntöttek volna.
Néha kellemetlen arcpírt érzek,
S mégis nevetni tudok sokat.

Kinevetnek, de mi egyszerűbb?
Nevessek szívfájdítón magamon
Szánalmasan, mint egy féleszű?
Talán fel sem veszem a gondolatot.

Hány szál gond az, amikor
Nem találom meg a helyemet?
A képzelet színeset batikol
Csupán, magamat szeretem.

Mennyivel szükségtelenebb
Saját magam álltatni, míg bírom..?
Ilyenkor a szükség-szeretet
Kell, hogy bennem erőt szítson.

Egyik szemem kineveti másikát;
A jobb nem tudja rejteni: zokog.
E kancsal világban nem látni át
Semmit sem; látásom kockán forog

Ennyi hát mit kérdezek:
Áldjam, vagy verjem sorsomat?
Szendvedek, közben élvezem;
Inkább csak átélek oly sokat...

Őszinte

Tök mindegy az nekem, hogy te mit gondolsz rólam
Aki ismer, az tudja, hogy én mindig rendes voltam
Aki számított nekem, azzal a szekeret együtt toltam
Segítettem a bajban, elég volt ha egyszer szóltak
Az is mindegy, hogy engem te milyen néven ismersz
Csak egy Zolika vagyok, vagy Trubadurként tisztelsz
Amit itt elmondok neked, az a legőszintébb duma
Nem értheti ezt mindenki, mert sok ember buta
Abba se gondolnak bele, hogy én erre mit áldozok
Hogy formáljam a flow-mat, remélem hogy változok
Az életemben mindig voltak ellenséges táborok
De az is biztos, hogy aki utál, hiába háborog
Olyanok is voltak már, akik mocskosul kihasználtak
Akik az én oldalamon sokkal többet kaszáltak
Aztán meg kiszálltak, és pofátlanul kiröhögtek
Figyeljetek ide, küldöm ezt a rohadék köröknek

Szemtől szembe, csak én meg te
Gyere, nézz szembe a tényekkel
Itt vagyok előtted, egy az egyben
Hozzád beszélek, nézz a szemembe

Nem is ismersz, mégis a rosszhírem terjeszted
A saját kertedben csak az irigységet termeszted
Nem foglalkozom veled, én minden ilyet felejtek
Én csak maradok, ahol voltam, vagyis feletted
Nem adom magam, betörni engem soha nem tudtok
Hiszen egyszerűek vagytok, minden ajtót becsuktok
Amitől a legjobban féltek, nem más, mint magatok
Sehogy se áll össze az egész, maradnak darabok
A legkönnyebb dolog az, hogy engem hibáztattok
Magatok után meg százezer hibát hagytok
Leginkább mindig a saját dolgom érdekelt
Nálam eredményt csak a szeretteim értek el
Az a kevés ember, akiben én igazából megbízok
Akik akkor is szeretnek majd, hogyha meghízok
Akik azért szeretnek, aki én igazából vagyok
Akiknek a szemében ugyanaz az őszinteség ragyog

Szemtől szembe, csak én meg te
Gyere, nézz szembe a tényekkel
Itt vagyok előtted, egy az egyben
Hozzád beszélek, nézz a szemembe

Hiába is próbálkoznál, belém kötni nem tudsz
Mindent csak tönkreteszel, aztán meg gyáván elfutsz
Én nem tehetek arról, hogy neked mennyi bajod van
Hogyha enyém a jobb, akkor a tiéd a bal oldal
Azt kívánom, legyél boldog a saját álomvilágodban
Ahol a kényed-kedved szerint majd királykodhatsz
Személy szerint, én köszönöm szépen, jól vagyok
Hálát adok az égnek, amiért mostanában jót kapok
Itt van körülöttem mindenki aki jelent valamit nekem
Közülük ha baj van, bárki megfogja a kezem
Mert tudják, hogy fordítva is pont ugyanígy lenne
Jobb lenne a világ, ha ez mindenkinél így menne
Boldog vagyok - itt a zsebemben minden
Ami csak számít - az az én kincsem
Hiszen ahol ott az Isten
Ott bizony szükség nincsen

Szemtől szembe, csak én meg te
Gyere, nézz szembe a tényekkel
Itt vagyok előtted, egy az egyben
Hozzád beszélek, nézz a szemembe

Derülni szabad

A zölddel együtt cserélek
Én is tavaszi dzsekit.
Csicsergés fülben zenének
Hallatszik, s tetszik.

Nem kell már a kabát sem.
Virágba borul a világ.
Nincsen többé halál-csend,
Szívem ablakként kitár.

Szabad vagyok! mondta
Vigyorgó, hamis énem,
Kinek nincsen más dolga,
Csak élni át az édent.

Talán bolond lehetek én,
De boldog vagyok!
Mint természet, mi enyém
S mégiscsak vadon.

Órán nem eszünk

Órán nem eszünk,
De nem ám, bizony!
Tanároknak leszünk
Borzalmas iszony!

Bontsd ki a csomagod,
Vedd elő uzsonnád,
Akár szét is oszthatod,
Leszel komoly uzsorás.

Harapj a zsömlébe!
Roppanjon a retek,
A mestered öklébe
Szorulva duzzadjanak erek!

Ne add magad olcsón,
Harapj szaporán!
Hiszen enni most jobb,
Mint majd a vacsorán!

Polcaim, Pénzem, Becsvágyam

Most találtam meg:

Polcaim

A szobában, otthon,
Sok könyv áll a polcon.
Orosz, magyar, líra, dráma:
Szemlélőnek tátott szája.

Kedvenceim a versek
(Petőfi rögtön megtetszett)
Eredeti magyar, vagy fordítás
Csengő élménynek nincs tompítás.

Csak azon kapom magam,
Hogy a vers magával ragad.
Elterülök, s órákig
Iszom én a p-oázist.

*

Indulat, szerelem, irónia,
Az olvasónak cívódnia
Kell magával, melyik
Is az a vers, mely tetszik?

Felmerül a kérdés:
"Ez nem tévedés?"
Kattogtatod az agyad
S lőn: palléroztad magad.

*

Ez velem is megeshet,
Sőt, érzem terhesnek
Vagy: bárcsak szeretnék
Ily lélekkel mit tehetnék?

A másik:

Pénzem

Számolom a pénzecském,
Fontos ez? -kérdem én.
Lehetek dúsgazdag,
Ha el vagyok súvasztva.

Mit veszel meg pénzen?
...S családot mért nem?
Legyen hol aludnom meg ennem,
Csak kucorodjak csendben.

Hogyha szerelemben élek,
A csődtől nem félek!
Pénzt úrrá lenni nem hagyom,
Sőt: az egészet leszarom!

Befejezetlenül maradt versem, talán így még jobb is:

Becsvágyam

Ha írok egy dalt
Ki olvassa el?
Csak hogy büszkén
Mondhassam el?

Megírom én magam
A dalokat,
Ha nem jön össze:
Nevetek nagyokat.

Bizonyára feltűnt az olvasónak, hogy a verseim igencsak én-központúak. Tekintsük most ezt egy amolyan ciklusnak. Majd a következők kevésbé lesznek ilyenek.

Sétandalgó

Ma délután/estefelé fogtam magam, és elindultam, csak úgy, sétafikálni egyet. Dalban mondom el.

Sétandalgó

Hívogatóan hatott rám ez az áprilisi délután
Melengette arcomat a gyenge napfénysugár
Rájöttem én rögtön, hogy nem is vágyom másra
Csak hogy lassan érkezzek meg a végállomásra
Kinyitottam szememet, befogadtam a nyugalmat
Versbe kellett öntenem, ez volt az a sugallat
A gáton poroszkálva, a látvány befogadott
Lelkemben belülről mindent felforgatott
Hiába ugattak nekem a háttérben a kutyák
Én vigyorogva tettem egyik lábam a másik után
A kiöntött folyó a fáknak a szárát mossa
Lombkoronákban tűnik el a nap a mostba
Minden alkonyban újra visszatér az alkalom
Gyönyörített az érzelem, erről szól az an-dalom
Az an-dalom, mellyel andalgok, és van dolgom
Fejemben összeállt dalt kell készre hangolnom

Nincs gond, nincs sietés
Nem érdekel a kiesés
Hullám dobál képzeletben
A séta az értelemmel

Belegondoltam, mi hozta létre ezt az idillt
Ez nem fogható fel nekem nagyon, csak kicsit
Kifejlődött magától az egész, önmagából csak úgy?
Véletlenek nincsenek, de a megtévesztés nagy úr
Kell lennie egy felsőbb szuper-értelemnek
Aki teremtette mindezt, mit használsz lételemnek
Kifejlődött a természet, egy fa okosabb mint én
Ezt nem foghatom fel másképp, csak viccként
Én hiszem, hogy van egy Isten, ki ezt velünk tette
És jól tette, hogy Évát Ádám mellé odaültette
Miénk a természet, nem lehet másé, világos
Nem saját maga volt, mi teremtett egy világot
Röppen a sok gondolat, és alábbhagy a figyelem
Nem az utat figyelem, a fogamat majdnem kiverem
Minden apró gond, mi bánt, visszahúz a földre
De fölösleges keresnem, erről mit írnak a tankönyben

Nincs gond, nincs sietés
Nem érdekel a kiesés
Hullám dobál képzeletben
A séta az értelemmel

Olyan jó lenne, ha ki tudnám mondani, mit akarok
Szeretném, ha fejemben rendben lennének a csavarok
Ifjú fejjel, éretlenül talán hiába kérdem a Teremtőt
Meg az minden kérdésem, az a tízezer, mind felejtős
Nem jöhet egy ember sem ahhoz hogy ezt megértse
Tízezer kérdésemnek magam sem értem felét se
Az ember hogyha lázad, nem mindig kérdezi, miért
Keresi a választ, hogy ha nem magáért, hát kiért?
A lételemem az értelem és érzelem most összeért
Különleges az egész attól, hogy mindezt nem összegért
Mosolyt csal az arcomra egy szimpla gáti séta
El nem képzeled, hogy milyen képet látni néha
Egyszerűen nem hagyhatom most megzavarni magam
Nem bánt ez sem senkit, én csak szavalni akartam
Megérintett engem és a többi már nem érdekel
Szépeket meséltem, s most kiengedtem a fékekkel

Nincs gond, nincs sietés
Nem érdekel a kiesés
Hullám dobál képzeletben
A séta az értelemmel

Akkezdet Phiai - Kottazűr

ELŐZMÉNYEK Bevallom férfiasan, nem vagyok akkezdetektől fogva rajongó, ettől függetlenül az első Akkezdet Phiai albumot mára rongyosra hallgattam, oda-vissza. Akkezdet névre hallgató első lemez korszakalkotó mestermunka volt a magyar repp-biznicben, 2004 óta nem volt olyan előadó hazánkban, aki felül tudta volna múlni Saiid és Újonc szócsavaró, szabadasszociációs, végtelennek tűnően rímelő számait. ("hidd el, én csak magamat szórakoztatom/ bejön, hogy az atom sztorit proton-elektron helyett több szóra oszthatom/ én csak elragozgatok, amíg te elrágózgatol" Újonc: Hogy Üssön.)

A VÁRAKOZÁS Rengeteg időt kellett várni az új album megérkezésére, itt-ott "a magyar underground hip-hop Runs 'n' Roses-ának" titulálták a duót. Jöttek az infók, hogy dupla album lesz.. mindenki dörzsölte a tenyerét... Aztán jött a klip. A Zenebuddhizmus rendesen megalapozta a hangulatot az amúgy is türelmetlen várakozás idejére. Egyszerű és igényes klip egy hihetetlenül ötletes dalszöveggel és újszerű zenei alappal - igen magas is a videó nézettsége a youtube-on. Már itt érezni lehetett, hogy az új téma kiforrottabb lesz, konkretizálódni látszik a téma, a mondanivaló, és érezhető benne az élettapasztalat.
Aztán eljött a nagy nap, április negyedike, amikor is a budapesti Toldi moziban bemutatták az új cuccot, a Kottazűrt, és mellé egy új, amolyan art videóklipet, amely a Hisz Sztori (Kiskece) című trekkhez készült.

A DUPLALEMEZES KIADVÁNY összesen 30 dalt tartalmaz. Az 1. és 2. része élesen elkülönül egymástól: míg az első cd az elejétől végéig szellemes, pörgős számokkal van tele, addig a másodikon helyet kapnak az elvontabb, művészibb témák, slam poetry-költemények, itt-ott élőzenés betéttel, filozofikus témákat boncolgatva. Első hallgatásra az cd nr.1 a szimpatikusabb, de a második lemezen is vannak klassz számok. Saiid rengeteget fejlődött beatmaking terén, egész jó alapokat rakott össze.

A KÖZREMŰKÖDŐK Az első lemezhez képest feltűnő különbség, hogy a Kottazűrön vannak közreműködők, míg Akkezdeten nem volt egy sem. Itt a zeneszerzés is megosztott munka volt már: a 30 - Semmi zenéjét Slow készítette (hatalmas beat, slágerré teheti a számot!), a Let's Go Bagó, a Budepesmód és a Hisz Sztori alapjait pedig a Realistic Crew rakta össze (akikről én semmit sem tudok..), az 5 Terem Cadik műve, Kunert Péter pedig a Sprintért volt felelős. Vendégségbe érkeztek reppelni is, a saját felfedezett MC Zeek (aki jónak jó, de a színvonalat persze nem tudja emelni, nehéz is az nagyon), az NKS tagjai külön-külön mondják meg a magukét, Zenk hihetetlen reppet tol, Nospa nem különösebben emelkedik ki, Sena pedig énekel egyet, ami üde színfolt a lemezen.

A SZÖVEG csillagos ötös, jópár számnál a székből folyok le a dumáktól, annyira ütnek. Pozitív változás, hogy mostmár a rímelés felhalmozása sokkal kevésbé öncélú, és a szövegek szép lassan a sok ötletből végre mondanivalóvá olvadnak össze. Persze a szójátékosság marad, sőt, kiforrottabb, mint valaha.

A LEGJOBB számok: a szlengszótár Szófacsar, a Völgyeim és Utaim (a legeslegesleg áá...), a 30 - Semmi (a legjobb beat és a legjobb Újonc verze), a 06-1-996-2010, a Rámnémetnemlel, (a legjobb Saiid repp) a Zenebuddhizmus és az Egy Ház.

SZERINTEM Kételyek övezték az album megjelenését, nem tudtuk, tudják-e majd űberelni az eddigi dolgaikat. Magasan volt a mérce, de ismét sikerült rátenni egy lapáttal. Hallgatás közben folyamatos a katarzis, fantasztikus mű. Perfetto.

Csimpánz volt az űrben

Lapult, mint szar a fűben,
Zaklatott e gondolat,
Éreztem, marja torkomat.
Csimpánz volt az űrben.
Lennék szőrös majom,
Kint nem lenne bajom.
Csimpánz volt az űrben.

Átszúrnám én tűvel
Lelkem béna lufiját,
Dobnám énem cumiját.
Csimpánz volt az űrben.
Őszinte kacajom szállna
Ha sikerülne, hátha!
Csimpánz volt az űrben.

Ebben a nagy zűrben,
Bensőm tombolásakor
Teli "nyert" tombolás szatyor:
Csimpánz volt az űrben.
Én is bár ott lennék
S csak kapszulákat ennék!
Bizony: Csimpánz volt az űrben.

KalKulálj

Úgy időzítsd a bablevest,
Hogy más is le tudjon ülni.
Ha nem kalkulálsz be jól,
Itt fogok szétfeszülni.

Ha rosszul kalkulálsz,
Én majd kalkulázok.
Szemem előtt lidérc:
Mind barna ruhások.

Szent pillanat, mely
Belengi terhes szagával
A termet, s érzed jól:
A szarszag ragad magával.

A blogod létrejött!

Őszinte köszönettel fogadtam a szolgáltató gratulációját, mikor összedobtam ezt a blogocskát.
Mivel most ez a platform tök új, meg vannak, akik még engem eddig soha nem olvastak (pár milliárd ember van már ilyen csak, de rajta vagyok!), azok kedvéért pár alapinformációt hajlandó vagyok magamról közölni.

A tettes V. Zoltán, as known as Zolika. A 16-17 év körüli elkövető különös kegyetlenséggel és démoni sugallattól vezérelve alkalmazta áldozatain a finomkodást, a könnyű nyelvi humort és nagymértékben használta az (ön)iróniát. Áldozatait mindig előre eltervezett nagy dumával vette le a lábáról, egyes károsultak a mai napig nem tudtak még ráállni. Az féktelen gazembert a rendőrség nagy erőkkel kereste, ám végül nem találta. Innen üzenem, hogy: hehe.

(Részlet a 52965Q/b jegyzőkönyvből)

Buzgó szívvel remélem, hogy senkit nem fog megszédíteni a sok abszurd hapacs, ez a nagy helyzet, hogy én így fogalmazgatok. Írni kéne, tök jó ötlet ez.

(Részlet Zolikának a Spanokhoz írt leveléből)