A korral együtt járó felismerések hasítanak belém,
Egyik a másik után... több tudás, több fájdalom.
Fellegekből villámként csap le a figyelmeztetés:
"Nincs már sok vissza, de azért még várjatok!"
"Nincs már sok vissza, de azért még várjatok!"
Készül a számvetés, íródik a cselekedet-leltár,
Maszkura mondta: "a halál türelme megvár",
Te mégis éltedben akarod szennyes rongyaid,
És önmagadat is patyolattisztára mosdani.
Cselekedj, míg nem késő, most elkezdődött!
Várd az utolsó órát minél tisztább szívvel,
Javítsd ki a hibát, vidítsd azt, ki elkenődött,
Kibúvót ne keress, nincs más, hidd el!
S ha felülkerekedsz minden ártó szellemen,
Félelem nélkül ébredsz fel minden reggelen,
Akkor örvedhetsz igazán, ez nem vitás,
Hisz mosollyal üdvözöl majd téged is a Messiás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése